Őszi tennivalók

Lassan itt a november. Az ősz kegyes volt hozzánk, az elmúlt néhány napot leszámítva hagyott időt arra, hogy azokat a dolgokat elrendezzük, amik a legszükségesebbek voltak. Elkészültek például a talajmechanika vizsgálatok. Házépítés előtt mindig meg kell csináltatni, érdemes tudni, mi rejlik a talpunk alatt, nehogy akkor érjen minket meglepetés, hogy kiderül, nem markoló kell, hogy kiássuk az alapot, hanem dinamit.
Nálunk is elkészült.

A talajmechanika fúrás jó esetben egy délelőttöt vesz igénybe, nálunk 2 óra alatt megvoltak vele a fiúk, a talaj nem mutatott nagy változatosságot. Kiváló lesz ahhoz, hogy az alapot kiássák, de másért is szükség volt rá. Egy egészen új dolog, ami még csak készülőben van, de ha minden jól megy, akkor amennyire tudom, a mi házunk lenne szinte az első, ami ezzel az új technológiával készülne. Erről majd később, de már izgatottan várjuk a vizsgálatok és tesztek eredményeit.

Amíg fúrtak a fiúk, diót szedtünk. Két fiatalabb diófa is van a telken, az egyik épp elkezdett teremni, a másikon már azért picit nagyobb mennyiség volt, de még látszik, hogy nagyon élete elején jár mindkét fa. Az egyik 10 év körüli, a másik kb. 15 év körüli lehet, szép egészséges darabok. Ez utóbbi sajnos áthelyezést igényel, mert pont ott van, ahol a ház lesz. Mindenképpen munkagép kell majd hozzá, hogy kivegyük, így sem teljesen biztos a siker, de reménykedünk, hogy kibírja. Most még várunk vele, egészen november közepéig-végéig, amikor már majd egészen bealszik. Akkor fogunk csak hozzányúlni és a végleges, új helyére tenni. A telek egyik oldalán húzódó gyümölcsös is új, eddig nem ismert feladattal látott el minket: rendbe kell tenni a fákat. Bár az előző tulajdonos, a maga módján rendben tartotta őket, de sem metszve, sem permetezve nem voltak hosszú évek óta. Emiatt a szilvafa már olyan, mint egy cirokseprű, levele, termése alig, csak a sűrű kusza gallyak, a cseresznye gombás mindenhol, stb. Megkerestem egy öreg kertészt a faluban, aki a szomszédainknál is évek óta rendben tartja a fákat, hogy jöjjön el és segítsen. Remélem, tanulhatok majd tőle, bár azt mondta, ha lehúzunk együtt 2 szezont (tavaszt és őszt), az alapokat jól megtanulhatom tőle. Ezt mindenképpen szeretném.

Aztán kutat kell még ásnunk. Van már egy a telken, de a telek nagy. Nem mellesleg ebből szeretnénk megoldani majd a vízháztartásunk jó részét is. Ehhez még az öreg, már meglévő kutat is szépen ki kell tisztítani. Először is a homoktól, ami a környéken igen jellemző, másodszor kell beletenni homokfogót is, hogy a későbbiekben ne mossa tele a víz a kutat újra. A kútásás még várat magára, a méterenkénti közel 30.000 forint kicsit eltántorított, de még nézelődök.
Aztán, mi van még...A fűszernövényeket már a rosszidő beállta előtt levittem és elültettem egy jó kis védett helyre, hogy már ott teleljenek át, illetve már beültettünk néhány fát is oda, ahol tudjuk, hogy nem lesz nagy mozgás. Így is nyerünk kb. 2 évet, hiszen, ha az építkezés megkezdődik, legközelebb 2013 körül tudunk elkezdeni majd egyáltalán parkosítani. Vicces volt, elköltöttünk egy kisebb vagyont a kertészetben és mire kiültettük a fákat, bokrokat, szinte alig látszott meg. Hát, 3000 négyzetméterrel lesz munka az biztos. Legalább is az elején. Kicsit vadregényesre szeretnénk a kert egy részét, ezért egy jó darabig aztán már nem foguk vele nagy mértékben foglalkozni.
Most itthon ülve, kinézve az ablakon, lassan elköszönünk a kerti tennivalóktól. A téliesítés még hátravan, néhány fiatalabb bokornak vagy fának, még majd be kell takarni a tövét, de aztán legközelebb már csak a tavasz hoz új munkákat. És beindul az építkezés is.

VI. lecke: ingatlanos, ügyvéd, földhivatal, földmérés

Legáltalánosabban előforduló dolog, hogy valaki ingatlanoson keresztül vásárol. Hogy sokszor őket legalább olyan rossz szájízzel emlegetik, mint az ügyvédeket, az nem véletlen, de nem szabad általánosítani. Itt is igaz, mint mindenhol, hogy vannak erős kivételek. Elsősorban itt is hagyatkozzunk a személyes benyomásokra, megérzésekre. Lehet valaki nagyon kedves és aranyos, ha egyébként a szakmájában nem feltétlenül van a topon és fordítva. Nekünk olyan ember kell, aki tudja mit szeretnénk és nem akar mindenáron mást ránk sózni. Van ilyen, számtalanszor előfordul, hogy a neten fenn lévő hirdetések között akadnak már régen lejártak is, de fenn hagyják, hogy azzal is megnöveljék az esélyét egy esetleges telefonhívásnak, aztán persze elmondják, hogy az már nem aktuális, de van még egy csomó másik, amit érdemes lenne megnézni. És mire az ember észbekap, olyan ingtalanokat nézeget, amiket esze ágában sem volt.

Semmiképpen ne hagyjuk magunkat befolyásolni, mert előfordulhat, hogy olyan szituációban kötünk ki, amit egyáltalán nem szerettünk volna. Mindig tartsuk magunkat az elképzeléseinkhez, még akkor is, ha fogalmunk sincs mit szeretnénk még az elején. Ez idővel kialakul. Viszont egy dolgot mindenki pontosan tud: mi az, amit nem szeretne. Ebből ne engedjünk.
A díjazások, szerződések szinte irodánként változóak, ezért ezekről nem is nagyon írnék.

Mindig legyen kéznél egy ügyvéd. Az 1/1-es tulajdonviszonyú adod-veszem telkeknél is adódhatnak apró zökkenések, jobb, ha erre felkészülünk. Hacsak mi magunk nem vagyunk jártasak ezekben az útvesztőkben, inkább szánjuk azt a (telek árakhoz képest) már csekélyebb összeget arra, hogy megfelelő ember álljon a hátunk mögött, ha egy nem várt fordulat adódik.
Nálunk viszonylag minden simán ment, leszámítva azt, hogy mivel szántó besorolású területet vásároltunk, jóuram, külföldi állampolgárként nem lehetett rajta tulajdonos. Erre bepróbálkoztunk a holtig tartó haszonélvezettel. A törvény szerint egyébként ezt sem lehet, mert külföldi nem szerezhet semmilyen jogot termőföld felett, ám mégis bejegyezték valamilyen rejtélyes oknál fogva. Amikor megkaptuk a végzést, meglepődve láttuk, hogy nem utasították el. Most mondhatnám, hogy bármi lehetséges, ami majdnem igaz is, de hogy mit mikor miért vagy miért nem jegyeznek be, főleg ilyen homályos részeken, mint a szántó besorolás, hát nem tudom...Az ügyvéd sem igazán tudta, ő is csak annyit mondott: ...-írjuk bele a szerződésbe, legfeljebb majd elutasítják.

Nem utasították el.

És ha már aláírtuk, és van ügyvédünk is, aki intézi, nyugodtan háradőlhetünk és várhatjuk a bejegyzést a földhivataltól és az értesítést az illeték megfizetéséről.

Illeték? Milyen illeték?!

Minden ingatlan vásárlás után a vevő köteles egy ún. ingatlanszerzési illetéket fizetni, ami az ingatlan vételárának 4-10%-a is lehet az ingatlan besorolásától és típusától függően. Ezt mindenképpen kalkuláljuk bele a vételárba! Erről rendszeresen elfeledkeznek az emberek és meglepődnek, amikor jön a földhivtaltól egy levél még plusz 2 millióról...

No, ha nem ügyvéd intézi a bejegyeztetést, akkor mehetünk mi magunk, és tölthetünk órákat ott.
A földhivatalok ügyintézési gyorsasága szintén irodánként változó, a Buda környéki például egy rémálom mostanában. Erre nyugodtan készüljünk. A 30 napos bejegyzésből már 2 hónap lett, mire egyáltalán mocorogni kezdtek.
És akkor még nem beszéltem arról, hogy a telek mellett, amit nézegettünk, volt egy kis nadrágszíj, amin igencsak gondolkodóba estünk, hogy meg kellene venni. Ugyanis van egy olyan szabály, miszerint zártketi övezetben, ha eléri a telek mérete a 3000 négyzetmétert, családi ház építésére adnak engedélyt gazdasági épület vagy nyaraló helyett. Ami nem mindegy, hogy présházat kell-e beírnom mondjuk a gyerekszoba helyére és úgy kell beadnom a tervet vagy eleve családi ház tervként adhatjuk be a műszaki osztályra.
Nos, ezzel a kis telekkel együtt, bőven meglett volna a 3000 négyzetméter.
Felvettük a tulajdonossal a kapcsolatot - megint csak szerencsésen 1/1-es tulajdonjogú telekről beszéltünk. Néhány héttel később, épp 3 hete pedig alárítuk az adás-vételt.

Ennek a bejegyzését azonban már megsürgettük -  van sürgősségi eljárás, amivel kb. 1-2 hét alatt elintéződik a papírmunka. Múlt héten már meg is érkezett a végzés. Erre a következők miatt volt szükség: a két telket össze kell vonni, ami elképesztő procedúra.
 Először is, mindkét telekbejegyzésnek meg kell lennie. Aztán fogni kell egy földmérőt és ki kell méretni a két telket egyben. Ő erről készít egy vázrajzot, ami egy lexikonnyi papírhalmazzal együtt bekerül a földhivatalba. A földhivatal kiküldi a helyileg illetékes szakhatóságnak engedélyeztetésre (önkormányzat, műszaki osztály), majd azok visszaküldik ésatöbbi....
A szerencse az, hogy miközben már folyik az összevonás, be lehet adni engedélyeztetésre a terveket.

Mint ahogyan hamarosan a miénk is odakerül.
Már nagyon izgulunk.

6. alapszabály: Mindenre nem tudunk felkészülni. Erre készüljünk fel...

IV. lecke: egyéb szempontok- szubjektív téma

Hurrá, hurrá, találtunk egy tök jó telket! Mindennek megfelel, pont olyan, oda vagyunk és vissza.

Volt ilyen. Egy olyan, amit már majdnem megvettünk én pedig még mindig próbáltam valaki olyat találni, aki kiméri nekem a földsugárzásokat. A vízerek, Hartmann-, Curry, Szent-György- vagy Ley-háló mind azon témakör tartozékai, amikről így vagy úgy, de mindenki hallott már, a hit már egy másik kérdés.
Egy rövid tárlatvezetést azért tartanék a fontosabbakról, csak hogy ne kelljen eszeveszetten guglizni, hogy ha valaki valamelyiket nem ismeri. Ezeken felül azért még akadnak sugárzások, most csak a legismertebbeket említem.

A vízerek
A legártalmasabb földsugárzást okozza, a föld felszínére merőlegesen felfelé terjed, amely áthatol falakon, épületeken, és legáltalánosabban daganatos megbetegedéseket okoz, ha huzamosabb ideig (évekig) tartózkodunk egy ilyen csomóponton (például, ha ezen van az ágyunk). A vízér egy szivárgó vizet szállító járat, ami annyira picurka, hogy ha ásás közben át is vágjuk, csak egy idő után vehető észre, hogy egyáltalán az ásás nyomán a föld nedvesedni kezd. A vízerek frekvenciái jórészt megegyeznek vagy közel állnak az ember belső szerveinek frekvenciáihoz, így ha huzamosabb ideig tartózkodunk ott, idő kérdése, hogy "áthangoljon" minket, ezzel megbetegedéseket okozva.

Hartmann-háló

  

E sugárzás felfedezése egy Dr. Ernst Hartmann nevű emberhez köthető, aki "újramérte" ( a rómaiak után már másodszor), hogy a földön a mágneses mezők egy felszín alatt is végigfutó hálót hoznak létre. A háló É-D és K-Ny rácsozatos, mint egy matekfüzet, a vonalak vastagsága 20-25 cm, szemnagysága a Föld szélességi és hosszúságai fokainak függvényében változó. Magyarországon kb. 170x180 cm-es méret a jellemző, de ez belső térben még kisebb lehet. Az egészségre mindig a csomópontok a legveszélyesebbek.
 Curry-háló
A Hartmann-háló testvére. Annyiban különbözik, hogy a Hartmann vonalakhoz képest pontosan 45 fokkal van elforgatva, szemnagysága edig 3 méter x 3 méter körüli. Csomópontjai veszélyesebbek a Hartmann-hálónál, viszont a nullpontjában ajánlatos tartózkodni. (2 csomópont közötti távolság fele)

Tigris-háló
Nagyon hasonlít a Hartmannhoz, csak a rácsmérete más. Észak-déli irányban eléri az 5 métert is, kelet-nyugati irányban kb. 170 cm a jellemző, ez a méret zárt térben szintén csökkenhet. Az észak-déli vonal erőssége pedig a többszöröse lehet a kelet-nyugatinak, illetve ezek ciklikusan is változnak, a Hold ciklusaival mutat szoros összefüggést.

Vortexek
Szent György és Ley

A föld erőtereiből és mágnesességéből adódó hálót több vonal alkotja, ezek polaritása és intenzitása is változó. Energia örvények, spirálok, amik a spriál belsere felé haladva erősödnek. Ezen sávok közepe mindig egy Szent György vonal, amit egy Ley vonal zár le, két oldalról szimmetrikusan veszi körül. E struktúrák találkozási pontjai voltak az emberiség történe során azok a helyek, amik jelentőséggel bírtak, kultikus célokra használták. Ezeken a helyeken lehet tartózkodni egy bizonyos ideig, de élni nem.

Geológiai törésvonalból adódó sugárzások

Mo.-i Ley-vonalak

Főleg hegyvidékeken jellemzőek, kialakulásukért elsősorban a tektonikai lemezek mozgása felelős, így alakulnak néhány milliméteres vagy centiméteres repedések is, de itt fontos, hogy minél kisebb a repedés, annál erősebb a sugárzása, annál koncentráltabban ontja magából. A hatást súlyosbíthatja egy-egy környéken fellelhető éctelér is.

És a betegségek, amikért ezek felelősek lehetnek:
állandósult migrénes fejfájás, szemromlás, halláskárosodás, szédülés, ritmuszavar, ingadozó vérnyomás, krónikus légúti betegségek, hasnyálmirigy (cukor-betegség), vese, máj, mellékvese, hasi panaszok, ciszta, petefészek gyulladás, prosztata gyulladás, meddőség, impotencia, menstruációs zavar, ízületi gyulladás, mozgásszervi és gerincbetegedések (lumbágó), ágybavizelés, infarktus, tüdőgyulladás, gyomorfekély, pánikbetegség és egyéb idegrendszeri megbetegedések.

A pozitív sugárzások
Mert van ilyen. Többféle is lehet, akár gyulladáscsökkentő vagy épp harmonizáló, fájdalomcsillapító, vagy ezek vegyes keveréke. Magyarországon is ismertek ilyen helyek, mint például a tápiószentmártoni Attila-domb, a pilisszentiváni Ördögszikla, stb. Ezek alakja általában szabálytalan folt. A huzamosabb ott tartózkodás, rendszeresen eltöltött idő már eredménnyel járhat, akár annyiban, hogy feltöltődik tőle az ember, a spontán gyógyulásokról nem is beszélve. Hiszen minden betegség valahonnan belülről indul, minden fizikai tünet hátterében egy lelki ok áll. Ezek a fizikai testen megjelenve okoznak betegséget az adott problémának megfelelő területen úgy, hogy energiablokkok keletkeznek.
A legegyszerűbb ilyen eset a gyomorfekély. Mindenki ismeri. És bizonyítottan tudjuk, hogy a stressz hozza létre. A stressz pedig egyszerűen félelem valamitől legbelül. Minden más ugyanígy működik.

Ám ha nem akarunk, tudunk szakembert hívni, mi magunk is ellenőrizhetjük a dolgot, viszonylag egyszerűen. Sose tegyük oda a fekhelyünket, ahol a macska szívesen alszik, de oda tehetjük, ahol a kutya igen. A népi megfigyelés arra már nem tér ki, mi a helyzet akkor, ha a két állat jóban van és együtt lustálkodnak egy adott helyen...

E röpke leírás után, már ki is derülhet, számomra fontosak ezek a vonalak. Így az egyik kiszemelt telket épp azért nem vettük meg és tántorodtunk el tőle az utolsó pillanatban, mert olyan eredményt hozott egy radiesztéziás vizsgálat során, amire nem is számítottunk. Nem voltam száz százalékos a telket illetően, de a vizsgálat csak beigazolt. Így visszaléptünk, még időben - azóta sem bánjuk.
Mert nem sokkal utána megtaláltuk azt a telket, aminek viszont nagyon jók voltak az erre a részre vonatkozó mutatói.

Itt felmerül egy téma, a feng shui, vagy a wasati és az összes hasonszőrű tudomány, amely így vagy úgy a tér alkotta energiák felismerésében és rendezésében nyújt segítséget. Azonban a földsugárzások ellen nem, vagy kevéssé, erre megvannak a speciális megoldások, de egy feng shui lakberendező nem fogja megoldani.
Ezen tudományokat én inkább meghagyom azoknak a kúltúráknak, akiknek kitalálták. Úgy gondolom, ezek nem mi vagyunk. Nekünk, magyaroknak is mindig megvolt a saját elképzelésünk arról, hogy mit miért építettünk úgy, ahogy a régi időkben, a régi hagyomány szerint. És ez legalább akkora erővel (ha nem nagyobbal bír), mint bármi más. Ha ebbe valami mást belevonunk - ahelyett, hogy időt fordítanánk arra, hogy megismerjük a sajátunkatvalami más majmolása helyett - csak zűrzavart okoz.

4. alapszabály: Ha úgy érzed, számodra fontos, keress valakit, aki kimegy és felméri neked a telket. Ezt érdemes még vásárlás előtt elvégezni, ha egy mód van rá, de ha már a telek megvan, akkor is ajánlatos... 

III. lecke: beépíthetőség, övezeti besorolások, illetékes műszaki osztály

Ha egyszer csak megtaláltuk álmaink telkét, ott állunk előtte, érezzük, tudjuk, hogy ez az, semmi nem választhat minket szét, akkor egy nagyon fontos dolgot még ellenőriznünk kell: ez pedig a helyi érvényes építési szabályzat az adott településen.
Minden teleknek van egy ún. övezeti besorolása, ami alapján első körben egy beépíthetőségi kategóriába sorolható. Innen lehet megtudni, hogy sufnit vagy palotát építhetünk egy kiszemelt telekre.
De hogy pontosak legyünk:

"Az övezeti besorolás a földterületek beépíthetőségi mértékét mutatja meg.
Az, hogy milyen övezeti besorolásba tartozik egy adott terület, szabályozza, hogy egyáltalán mit lehet (lakó, ipari, stb ...), milyen alapterületű, magasságú, és lakásszámú, és bruttó szintterületi mutatójú felépítményt lehet rá építeni." (Forrás: OTÉK 6.§)

Vagyis: mielőtt ész nélkül aláírjuk az adásvételt, érdemes meggyőződni arról, hogy az ingatlan valóban akkora beépíthetőséggel és besorolással rendelkezik, mint ahogyan azt mondták nekünk, ha nem, akkor derítsük ki, mennyi az. Érhetnek minket meglepetések.
Például a régi nevén zártkerti övezet. Míg például az egyik faluban ezen övezeti besorolású telek felszín alatti beépíthetőségének maximalizált mgassága 1 méter, addig ez a másikban már 1,5 méter. Most csak kiragadtam egy példát. Érzékeltetni szeretném, hogy mennyire eltérő lehet a szabályozás akár településenként, de néha még településen belül utcánként is változhat. Erre nagyon figyeljünk.
Ha megvan a szívünknek tetsző telek, következő utunk vezessen a helyileg illetékes műszaki osztályra és kérdezzük meg, mit szólnának egy ilyen házhoz. Nálunk volt olyan, ahol kerek perec megmodnták: ilyenre nem adnak ki építési engedélyt, mert mediterrán stílusú településképet szeretnének. Sok sikert...
Nekünk azonban szerencsénk volt. Nagyon pozitív tapasztalatokkal távoztunk a nálunk illetékes műszaki osztályról, rendkívűl nyitottak és készségesek voltak. Úgy éreztük ők is örülnek annak, hogy egy ilyen ház felépül a faluban. Ezúton is köszönjük!

Ehhez pedig az sem árt, ha addigra már kapcsolatban vagyunk az egész művelet atyjával, Az Építésszel.
Ugyanis ő lesz az egyetlen, aki ezekben az útvesztőben el fog igazodni és meg tudja mondani, mely szabályzat alapján, hol nem tudja felépíteni a házat és a kacifántosan megfogalmazott szabályzatból mi vonatkozik majd valóban ránk.

3. alapszabály: vásárlás előtt mindig egyeztessünk a helyileg illetékes építésügyi szakhatóságokkal, hogy megtudjuk, egyáltalán szóba jöhet-e egy ilyen ház az adott környéken vagy településen! Ha ezt elmulasztjuk, kellemetlen meglepetések érhetnek minket, amik miatt olyan kompromisszumra kényszerülhetünk, amit a legkevésbé sem szeretnénk... 

II. lecke: Tájolás

Egy földház építésének vannak fontos lépései. Azt hiszem, mind közül a legfontosabb a döntés maga, hogy ilyen házat szeretnénk, aztán töretlenül kell menni előre. Amikor mi kitaláltuk, hogy ebbe az irányba indulunk, én is csak annyit tudtam, mint néhány ember: talán hallott már róla. Nem többet.
Ez azonban elég volt ahhoz, hogy elkezdjem túrni a netet és megpróbáljak fellelni valami kapaszkodót. Találtam, bár nem sokat.
Nagy segítségemre volt az Élőházak weboldala, de erről majd még később. Több fontos információval együtt, kiokosodtam fölháztanból is.
Mint energiamentő megoldás, igen fontos döntés az, merre tájoljuk a házat a napsugárzás elcsípése szempontjából. Északi lejtő legaljára 20 fokos meredekségnél nem érdemes ilyen házat építeni.
Értelemszerűen egy ilyen ház déli vagy legalább is valamennyire déli tájolást kíván. Mondjuk, kb. DK és DNy közötti 90 fokban akárhol lerakva már szerencsés, különösen, ha minél jobban közelít É-Délhez.
 Amikor telket kerestünk, adott volt a kulcsszó: déli tájolás. Volt. Több is, mint amennyi valójában délre nézett. Az ingatlanosok kedvelt csalija néhány jól csengő szó, mint a "panorámás" (ha felülről zavartalanul látunk rá a helyi transzformátorháza, az is annak számít) illetve a "déli fekvésű" ( akkor is beírja, ha a telek északra néz és sosem süt a nap) aztán reménykedik, hogy neked majd nem tűnik fel, köd lesz és felhős ég, amikor kimentek megnézni.
Egyre különösen emlékszem: csobánkai telek volt, gyönyörű adottságokkal, bár talán a  mi kívánalmainknak egy hangyányival zajosabb annál, amit elképzeltünk. De a fekvés, az arányok, mind-mind tökéletes volt. És mindig esett az eső, amikor kimentünk megnézni. A nap sehol, csak az érzékeinkre tudtunk hagyatkozni. Szegény ingatlanos váltig állította, hogy az egy déli telek, mert hogy neki a tulaj mondta...egy-két látogatás után már nem is nagyon gondolkoztunk többet rajta, "Hiszen déli!" - felkiáltással.
Míg nem egy napon kijött az építészünk. Ő csak megállt  és annyit mondott:
- Ez tuti déli? Valahogy nincs meg az a "déli" érzésem...
Igen, a telek keleti volt.
Másnap vittem egy iránytűt és megnéztem.
Hát pont ezért tervez pont Ő földházakat...

2. alapszabály: mindig győződj meg arról, hogy a teleknek megfelelő a tájolása, ne higgyj senkinek. Csak az iránytűnek a kezedben.

I. lecke - A nagy kérdés: hová tegyük?

Azaz mire figyeljünk a teleknél? 

Fontos pontja a dombházaknak az elhelyezés. Nagy gonddal érdemes - ha van lehetőségünk - azt a területet kiválasztani, ahová majd kerül. Többszörösen meghálálja. Mivel azonban egy igen speciális paraméterekkel rendelkező házról van szó, ezért egy dolgot mindenképpen tudni érdemes: nem lehet például 10x12-es négyzet alappal számolni. Azok a telkek, amik sok esetben olyan jellemzőek, főleg faluhelyen, a 6 méter széles és 234 m hosszú nadrágszíjjak nehezen jöhetnek szóba...Nyilván sarkítok, de szeretném érzékeltetni, hogy a telek dimenzióit tekintve gondos megválasztást igényel. A tizenakárhány méteres utcafront lehet, hogy kevés lesz...Bár képen mindig minden nagyobbnak látszik, mint amilyen aztán a valóságban.

Így történt ez nálunk, amikor telket kezdtünk keresni. Rémálom volt. A velünk dolgozó ingatlanosnak nem volt könnyű dolga. Mivel adott volt egy bizonyos méret, ami alá nem szívesen mentünk, ezért akárhány keresőbe írtam be, mindig ott lyukadtunk ki, hogy lehet az a telek 2000 négyzetméter is akár, ha csak 16 méter széles... Így egy idő után már rutinná vált az utcafront szélességére vonatkozó kérdés. Viszonylag mégis szerencsésnek mondhatjuk magunkat. 8 hónap alatt sikerült megtalálnunk azt a telket, amit végül megvettünk.
 Azonban az a 8 hónap egy igazi kanossza volt.

Az álomtelek általában nem létezik.

Kezdtük a környékkel. Bizonyára sokan tudják, hogy a Pilisben bármilyen ingatlan lényegesen többet kóstál, mint mondjuk az érdi iparterültet környékén, ezt ugye nem kell magyarázni. De a minket ért igen erős sokkhatásokra azért nem voltunk felkészülve, mint például a 10.000. - 15.000 forintos négyzetméterárak. Ez 1500-2000 négyzetméternél már igen meghatározó összeget adott ki...
Bárhová mentünk, igazából mindegy volt. Ha a falu neve Pilissel kezdődött, biztos, hogy tetemesen megugrott az ingatlanok vételára. Lassan rájöttünk, hogy biztosan nem fogunk arra a környékre költözni, ahová szerettünk volna, pusztán financiális okok miatt - így utólag visszagondolva, nem is bánom.

Lassan kezdtük kibővíteni a keresést. Kicsit távolodva  a 10-es út adta véráramtól, az esztergomi vasútvonaltól, már barátibbá váltak a feltételek, de mindig volt valami, ami miatt végül eltántorodtunk egy-egy telektől. Volt olyan, ahonnan azért szaladtunk el fénysebességgel, mert vasárnap délelőtt a szomszéd úgy mosta az autóját, hogy mind a 4 ajtó nyitva volt és dübörgött benne a zene. Az erdő alján igazán idilli volt, tekintve, hogy a madarakból garantáltan nem sokat hallottunk, különösen akkor, amikor ennek tetejébe elkezdte kiporszívózni az autót. Nem, nem kapcsolta ki a zenét. Felhangosította...
Aztán volt olyan, amire már majdnem ráharaptunk, de akkora szerencsénk volt, hogy egyszer sikerült napsütéses időben kimenni. Egészen addig előtte mindig esett az eső. Már egészen kezdtük megszeretni, erdőszéli kis telek, semmi szomszéd, visszajártunk. Míg nem, egy napsütéses napon, crossmotor zajra lettünk figyelmesek. Ami nem hallgatott el. Másnap sem.
Majd amikor egyszerűen megkérdeztünk egy szomszédot, vállvonogatva csak annyit mondott:
- Ott az erdőn túl van a helyi motocross pálya, amint kicsit jobb az idő, márciustól novemberig húzzák.

Nem vettük meg a telket.

1. alapszabály:

Mielőtt megveszel egy telket, menj ki jónéhányszor és nézd meg, hallgasd meg a környéket, a szomszédokat. Érdemes. Néha csodákat fogsz látni.

Mik is azok a dombházak?

A dombház nem új találmány. Mindenkinek élhet emlékeiben kép arról a kis vityillóról a nagypapa szőlőjében, ami a földbe vájva, földdel borítva adott menedéket hol a hideg, hol a meleg elől. Vagy az ősi barlanglakások is mind ugyanazt a célt szolgálták. Ez a fajta építészet nem újkeletű, több ezer évre nyúlik vissza, ilyen lakásokat szerte a világ minden táján találni, és építik is őket a mai napig. A dombház/földház esetében a téma ugyanaz, a kivitelezés már más. Tulajdonképpen minden olyan épület annak tekinthető, amit 60-70, olykor 100 cm vastagságban földdel borítanak be - tetőcserép helyett és/vagy valameddig földbe süllyesztik. Alakíthatósága, formagazdagsága ezeknek az épületeknek egyedül a tervezőn és a megrendelőn múlik, kivitelezhetetlen dolog nem létezik,
maximum nincs rá elég pénz.

Elhelyezkedésük is igen változó: síkvidéken ugyanúgy felépíthetőek, mint domboldalakon és lankákon, ez a két sajátos eltérés adja aztán a ház struktúrájának jellegzetességeit. Más dombházat lehet építeni egy egyenletesen sima terepre és másmilyet lankásra, esetleg lejtősebbre is. A ház szintén mesél a tulajdonosról is: a legtöbb földház építtető jellemzően távol mindentől szereti elhelyezni a "várát", tipikus a falu utolsó utcája - mint például nálunk is.
Ahogy a főépítész mondta:
- Azért lehet, hogy meggondolnák a tervtanácsban kétszer is, ha egy ilyet a falu köpontjába akarnának tenni...

www.elohazak.com

A térelosztása, formavilága mindegyiknek igen változatos, nehezen találni két egyformát. Az alapvető elgondolás szerint centrális elrendezésűek, de akadnak definiálhatatlan formájúak is - -ezek általában a terepviszonyokhoz vagy egyéb adottságokhoz igazodva érik el végső elrendezésüket, sokszor egy egyenes fal sem lelhető fel bennük. A geometriai formák sokszínűen megjelenhetnek, mint a dongaboltozatos helységek és folyósók, kupolák, vagy épp sokszögletű terek. Szabály nincs.

Kivitelezésében egy normál házra hajaz, hiszen meg kell valahogy építeni. Alapot kell ásni, a falakat vagyis a "héjat" aztán készíthetik ezer dologból a vasbetonon át a vályogtégláig. Erre kerül aztán egy víz és hőszigetelő réteg, majd a föld. Végül jöhet a fűmag és a bárány, ami nyírja. A bionak hívott házak egyszerűen attól biok, hogy csak természetes anyagokat használnak az építkezés során, fontos elem egyébként a fa is.

Miért jó?
Mert szép. Összehasonlíthatatlan egy akárhogyan megtervezett, szofisztikált, normál lakóházzal. Egyszerűen azért, mert természetesebb. Ehhez ráadásul még energiatakarékosabb is. Ehhez csak idéznék egy idevágó cikkből:
"A dombház építése többé-kevésbé annyiba kerül, mint egy azonos méretű hagyományos épületé. Az üzemeltetése, fenntartása viszont lényegesen gazdaságosabb annál. A földház téli, belső hőmérséklete fűtés nélkül sem süllyed 12-13 C alá, míg egy hagyományos épület lassan, de biztosan közelíti a kinti hőmérsékletet. Így amíg hagyományos ház fűtésének folyamatosan a kinti hőmérséklettel kell versenyezni, addig a dombháznak 12-13 fokról indulva csak 10 fokot kell kipótolni az ideális hőmérséklethez, ez óriási előny.

 Ugyanakkor a dombház nyáron sem melegszik 22-23 fok fölé, így sem klímát, sem ventilátorokat nem kell üzemeltetni. A világítás is gazdaságosabb, mert a kupolás világítók fénycsapdaként működnek, jobban hasznosítják a fényt, mint a síkablakok, ezáltal szürkületkor később kell villanyt kapcsolni egy dombházban, mint egy hagyományosban. Összességében a fűtésre és világításra a dombház a hagyományos ház fogyasztásának mindössze csak kb. 60%-át használja el. Ha ezt alternatív, megújuló energiaforrásokkal (hőszivattyú, napelem, napkollektor, szélkerék) is kiegészítjük, ez a mennyiség tovább csökkenthető."

www.elohazak.com

És mi a hátránya?

Hogy kevesen ismerik. Emiatt nincs rá eső és vonatkozó szabályozás, hiszen egy kör alakű házon, ami félig kilóg a földből, igen nehéz építménymagasságot vagy homlokzatmagasságot számolni...Éppen emiatt a helyi műszaki osztályok és hatóságok hajlamosak eleve fenékkel menni a dolognak, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem ismerik, tehát nem akarnak vele foglalkozni. Ha bemutatsz egy ilyen tervet, akkor rossz esetben jön a "- Na ezt azért NEM lehet megoldani, mert....", nem pedig az "- Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy..."
Bárki, aki dombház építésére szánja el magát, számoljon a szakhatóságok malmaival.
A másik problémát a kivitelezés jelentheti. Sajnos a magyar színvonalat ismerve, ha egy amolyan igazi "mesterembernek" megmutatunk egy ilyen alaprajzot, biztosan meg fogja kérdezni, hogy nem Burda szabásminta-e. És mint tudjuk, a kőműves vizsgán egyenes falat kell tudni rakni. No, hát ezekben a házakban olyanból van a legkevesebb. Márpedig ennél a háznál fokozottan érvényes a pontos munkavégzés, különben beszakadó kupolák vagy beázás vagy más egyéb nehezen megoldható dolog lesz a vége.
De ezeken túl, én azt mondom, semmi esetre sem építenénk normál típusú családi házat. Azt meghagyjuk másoknak. Mi csak nagyon-nagyon örülünk, ha ez majd egyszer elkészül.

Bárki, aki ezzel kacérkodik, előbb gondolkozzon el: hóbortból, esetleg a gázművektől való félelmében akar a föld alá bújni vagy azért mert valóban képes és szeretne szemléletet váltani?
Ez a ház az utóbbiról szól. 

Miből választhatsz?

A piac óriási. Beláthatatlan. A klasszikus építési megoldásoktól a passzívház őrületen át a bátor alternatív próbálkozásokig (rönk-, gerenda-, vályog-, lomb-, szalma-, stb. házak) minden megtalálható. Neked csak el kell döntened, hová tartozol, aztán azt, hogy valójában hová szeretnél. A kettő nem ugyanaz.
A normál házépítés a klasszikus wienerberger tégla - bramac cserép együttes azoknak való, akik valóban félnek minden újtól és nem is akarnak/tudnak mást elképzelni. Nekik kellenek a radiátorkatalógusok tonnái vagy a mediterrán tetőcserepek ezernyi szín- és formaváltozatai. Nem erről írok majd.

A passzívház, mint olyan, jött, látott, győzött és nyugaton már rég rájöttek, hogy nem olyan jó, mint hitték,  amikor mi még csak most kezdjük majmolni úgy, hogy azt sem tudjuk igazán, mit takar. Csak hogy definiáljuk:

"A passzívház a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer.
A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet biztosítása
megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.
A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert, de azért valamilyen fűtésre szükség van. A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik." (Azért ezt megnézném, miből találták ki...)További általános leírás itt.

No, számomra az egyik alapvető gond az volt, hogy nem lehet ablakokat nyitni. Ha élvezni szeretném a beáramló friss szellőt vagy egy friss nyári zápor után az esőillatot, akkor ugyan kinyithatom, de ezzel csak melót adok a házban elhelyezett légkeringtető rendszernek - amit nem mellesleg állandóan tisztítani, karbantartani kell. Fűteni pedig minden házban kell. Még egy passzív házban is. Itt, ha olyan helyen építkezik az ember, ahol van választása, akkor üljön le és gondolkozzon el vajon meddig akar még gázszámlát fizetni, amiről köztudott, hogy egyre drágább és egyre rosszabb a fűtőértéke is...?
Gondolkoztunk passzívházon. Nagyon sokáig ez volt az irány és úgy gondoltuk, jó lesz.
Végigbújtuk a témát, és mivel néhány évig akkor még Németországban éltünk, ellátogattunk egy olyan parkba, ahol készházakat állítottak fel, szám szerint 18-at. Ezek mindegyike kompletten be van rendezve, mintha csak otthon sétálgatna az ember. Ezen házak mindengyike alapvetően passzívház is, és a különböző megoldásokat igyekszik bemutatni, a geotermikus fűtésrendszerektől kezdve a napkollektoros vízmelegítésig. Egyébként amolyan némtes módon, félelmetesen jól meg van csinálva, egy ilyen Fertighaus Welt-ben tett látogatás után az ember tényleg meg van győződve arról, hogy pontosan ilyen házat szeretne. Mi is meg voltunk.

Egészen addig, amíg egy napon egy oldalt böngészve eszembe nem jutott egy régi emlék azokról a házakról, amiket kb. 15 évvel ezelőtt láttam egy falu határában. Akkor, azokat a furcsa alakú épületeket senki sm tudta hová tenni, egyszerűen csak bioházaknak hívátk őket. Google jóbarát, összegyűjtöttem pár képet és egy este, amikor jóuram hazaért, vacsora után elétettem.
- Ehhez mit szólnál?
Meglepetésemre felragyogott az arca.
- Ez olyan, mint egy hobbit ház!
Tulajdonképpen az volt.

És itt érkeztem el a blog születésének apropójához: hogy még többen megismerjék a földházakat.

Milyen házat szeretnél?

Először is: minden lehetséges.
Ez azonban jónéhány dologtól függ. A legkézenfekvőbb, hogy van-e elég pénzed arra, amit kigondoltál. Jó magyar szokáshoz híven, mindig többnek szeretnénk látszani, mint amennyit valójában érünk és ez elsődlegesen mindig  külsőségekben nyilvánul meg. Mind tudjuk, miről beszélek. Ettől lehet, hogy pont nem leszek népszerű, de nem nagyon érdekel. A tény az, hogy a magyarok többsége beleesett abba a nagyzási hóbortba, ami egy olyan dugóhúzóba viszi bele őket, amiből aztán később fejvesztve próbálni menekülni. Kell nekünk a BMW X7-es részletre, de ott virít rajta a szlovák rendszám, mert azért a regadót meg kell spórolni, na...
Ez a blog nem nekik íródott.
Azoknak szól, akik ésszerűen szeretnének építkezni. Arról az irányról, amerre a jövő tart. A jövő nem a még nagyobb autókról, még több vagyonról és tulajdonról szól. Egyszer az üzemanyag is elfogy, inkább tanuljon meg mindenki lovagolni vagy vegyen egy biciklit... Az élhető körülményekről, egy olyan házban, ami messze túlmutat azokon az ásatag konstrukciókon, amiket még mindig erőltetnek. Ebben a nem fenntartható életszínvonalban meg kellene tanulnunk meglátni, hogy nem a gránitlap vagy  a laminált padló négyzetméterára az igazán lényeges kérdés. Hanem az, hogy valójában milyen környezetre vágyunk, ha már egyszer építkezésre adtuk a fejünket. Valóban attól érzed jobban magad, esetleg többnek, mert szebb-nagyobb-drágább a házad a szomszédnál? Talán nem. A belső űrt kívülről betölteni süttői márvánnyal nem nagyon lehet...

Indulás

Egy napon, reggeli közben a férjem hosszan rámnézett és azt mondta:
- Mi lenne, ha nem kész/használt házat vennénk, hanem építenénk inkább egyet? Olyat, amilyet mi szeretnénk. Egy otthont, ami a mi fejünkből pattan ki.

Nem bántam az ötletet. Régóta terveztük már, hogy albérletből-albérletbe vándorlás helyett inkább meg kellene próbálni valami mást. Így elindultunk ebbe az irányba. Még nem bántuk meg.
Erről szeretnék egy blogot írni, leírva minden buktatót, amivel szembekerültünk, leírva az éppen  aktuális szabályokat, amiket közben megtanultam, vagy az ügyintézések útvesztőit, hogy segítségül legyen másoknak.

Mert mi nem egy szokványos házat szeretnénk. Dombházunk lesz.