2011. október 7., péntek

I. lecke - A nagy kérdés: hová tegyük?

Azaz mire figyeljünk a teleknél? 

Fontos pontja a dombházaknak az elhelyezés. Nagy gonddal érdemes - ha van lehetőségünk - azt a területet kiválasztani, ahová majd kerül. Többszörösen meghálálja. Mivel azonban egy igen speciális paraméterekkel rendelkező házról van szó, ezért egy dolgot mindenképpen tudni érdemes: nem lehet például 10x12-es négyzet alappal számolni. Azok a telkek, amik sok esetben olyan jellemzőek, főleg faluhelyen, a 6 méter széles és 234 m hosszú nadrágszíjjak nehezen jöhetnek szóba...Nyilván sarkítok, de szeretném érzékeltetni, hogy a telek dimenzióit tekintve gondos megválasztást igényel. A tizenakárhány méteres utcafront lehet, hogy kevés lesz...Bár képen mindig minden nagyobbnak látszik, mint amilyen aztán a valóságban.

Így történt ez nálunk, amikor telket kezdtünk keresni. Rémálom volt. A velünk dolgozó ingatlanosnak nem volt könnyű dolga. Mivel adott volt egy bizonyos méret, ami alá nem szívesen mentünk, ezért akárhány keresőbe írtam be, mindig ott lyukadtunk ki, hogy lehet az a telek 2000 négyzetméter is akár, ha csak 16 méter széles... Így egy idő után már rutinná vált az utcafront szélességére vonatkozó kérdés. Viszonylag mégis szerencsésnek mondhatjuk magunkat. 8 hónap alatt sikerült megtalálnunk azt a telket, amit végül megvettünk.
 Azonban az a 8 hónap egy igazi kanossza volt.
Az álomtelek általában nem létezik.
Kezdtük a környékkel. Bizonyára sokan tudják, hogy a Pilisben bármilyen ingatlan lényegesen többet kóstál, mint mondjuk az érdi iparterültet környékén, ezt ugye nem kell magyarázni. De a minket ért igen erős sokkhatásokra azért nem voltunk felkészülve, mint például a 10.000. - 15.000 forintos négyzetméterárak. Ez 1500-2000 négyzetméternél már igen meghatározó összeget adott ki...
Bárhová mentünk, igazából mindegy volt. Ha a falu neve Pilissel kezdődött, biztos, hogy tetemesen megugrott az ingatlanok vételára. Lassan rájöttünk, hogy biztosan nem fogunk arra a környékre költözni, ahová szerettünk volna, pusztán financiális okok miatt - így utólag visszagondolva, nem is bánom.

Lassan kezdtük kibővíteni a keresést. Kicsit távolodva  a 10-es út adta véráramtól, az esztergomi vasútvonaltól, már barátibbá váltak a feltételek, de mindig volt valami, ami miatt végül eltántorodtunk egy-egy telektől. Volt olyan, ahonnan azért szaladtunk el fénysebességgel, mert vasárnap délelőtt a szomszéd úgy mosta az autóját, hogy mind a 4 ajtó nyitva volt és dübörgött benne a zene. Az erdő alján igazán idilli volt, tekintve, hogy a madarakból garantáltan nem sokat hallottunk, különösen akkor, amikor ennek tetejébe elkezdte kiporszívózni az autót. Nem, nem kapcsolta ki a zenét. Felhangosította...
Aztán volt olyan, amire már majdnem ráharaptunk, de akkora szerencsénk volt, hogy egyszer sikerült napsütéses időben kimenni. Egészen addig előtte mindig esett az eső. Már egészen kezdtük megszeretni, erdőszéli kis telek, semmi szomszéd, visszajártunk. Míg nem, egy napsütéses napon, crossmotor zajra lettünk figyelmesek. Ami nem hallgatott el. Másnap sem.
Majd amikor egyszerűen megkérdeztünk egy szomszédot, vállvonogatva csak annyit mondott:
- Ott az erdőn túl van a helyi motocross pálya, amint kicsit jobb az idő, márciustól novemberig húzzák.

Nem vettük meg a telket.

1. alapszabály:

Mielőtt megveszel egy telket, menj ki jónéhányszor és nézd meg, hallgasd meg a környéket, a szomszédokat. Érdemes. Néha csodákat fogsz látni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése