2014. június 30., hétfő

Június - amikor lassan minden elindul

Elképzelhetetlen érzés volt, amikor újra kinyitottuk a kapukat és dolgozni kezdtünk. Végre megint dübörögtek a földmunkagépek, elkezdték a tereprendezést, hogy a teraszok elkészüljenek.
Néhány nap alatt teljesen átalakították a ház előtti területet, nagyon elegünk volt már abból a terepképből, amit már 2 éve nézegettünk. Most teraszok vannak a ház előtt kérem szépen, szép, termetes teraszok és tekintettel a telek lejtős mivoltára, ez igazi felüdülés.
Közben ki kellett menteni egy négylevelű lóhere telepet. Igazából hagyományos lóhere, de furcsa módon számlálatlanul nőnek rajta a négylevelű lóherék...azok a fránya energiák...

A gyorsan növő füvet  gazt, egy forró napon Moly nagy lelkesen nekiállt lenyírni. Nehéz dolga volt. A hőmérő árnyékban is elpattant, de hát nem volt mese, szabit vett ki, hogy meg tudja csinálni. Meg kellett. A végén pedig jól megérdemelt pihenését töltötte a rögtönzött kerti fürdődézsában. Szerintem megtartjuk. Olyan romantikus a cseresznyefa árnyékában. Nyakig ülni benne egy forró nap után, dinnyével és/vagy sörrel...hát az pazar.

Közben folyt a tereprendezés, különös tekintettel a villamos fővezetékre, amit szintén teljes 80 méteres hosszában át kellett rakni. Senki ne kérdezze, hogy miért, erősen linkel az Élő Házak szakértelméhez a dolog. Külön öröm, hogy közben ráakadtunk egy zabálnivaló hibára: amikor is kiderült, hogy átfúrták egy betonvassal az éjszakai áram fővezetékét. Jeeejeee...Ahogy Barni mondaná, még szerencse, hogy megtaláltuk, különben nem tudtuk volna, hogy miért ráz a műhely fala minden egyes esőnél. Arcottenyérbetemetveröhögős.

Egy héttel később megjelentek a fiúk, elindult a véghajrá. Vakolással indítottunk.
Ennek előkészítéseként a házban minden olyan részt le kellett fóliázni, amit nem szerettünk volna bevakolni. Vakológéppel vakolni ugyanis nem épp precíziós elfoglaltság, oda is megy, ahová nem akarod, néha mandínerből is lehet vele vakolni. Megindult a falak előkészítése.

A téglánk elég mostoha egy darab vakolás szempontjából, bármilyen hagyományos vakolatot laza mozdulattal dob le magáról. Ezért még néhány hónapja abban maradt a stáb, hogy felhálózzuk a falakat és arra vakolunk. Nagyon utáltam a gondolatot. Egyszerűen azért, mert a háló sem fogja megakadályozni attól, hogy a vakolat elváljon a táglától, csak attól, hogy ne essen a fejünkre. Nem tetszett az ötlet. Ismét jött az oxydtron, addig ment az ötletelés, amíg egy betyáros megoldással, hálózás nélküli vakolatot kaptunk. Páraáteresztő vakolatról van szó itt, ami azonban elképesztő stabilitással és tapadási együtthatóval bír. Ennek eredményeképp, ha jönne egy özönvíz, ami kimosná az összes táglát a falszerkezetből, a vakolat még mindig állna, mint egy csupasz váz. Menő.
Szóval, mielőtt elkezdtük volna  a vakolást, még egy apró lépéssel rásegítettünk a tégla és vakolat leendő frigyére: az egész felület lefújtuk egy ehhez való impregnáló anyaggal, aminek köszönhetően megállt a téglák porhanyós bonanzája, és égetett tégla keménységű, pormentes felületet kaptunk. Imádom az ilyen újításokat.


Ezután jöhetett a vakolat. 3 vékony rétegben. Az annyi, mint 3x700 négyzetméter. Kemény ügy, főleg a kupolákban vakolni, ahol mindenképpen három embert igényelt a tevékenység. Egy ember fúj, egy ember simít, egy szurkol és káromkodik.
Nem említve, hogy a vakológép szárazanyagtöltéses. Az oxydtront előre bekeverve kell beletenni. Mondanom sem kell, az első kísérletnél a gép orrán-száján folyt az anyag, a csövön persze semmi nem jött ki.  Eltartott egy darabig, amíg összehozták a fiúk azt, hogy száraz anyaggal tölthető vakológépbe, előre kikevert, nedves anyagot töltsenek, de csak sikerült.
Ez azért fontos, mert a vakolat, amit használunk egy kristályosodási folyamaton esik át, miközben rászárad a falra. Ennek 5-10 perces előkeverési ideje van, csak ezután tölthető a vakológépbe, ellentétben a hagyományos módszerrel, amikor a port a gépbe töltik, az vizet ad hozzá és a kész keveréket lövi a falra.
Mindent megoldunk.
És vakolunk.





Vakolunk.
Vakolunk.
Vakolunk.
Senki nem gondolta, hogy ennyi idő elmegy vele, de cserébe megúsztuk az egész ház minimum 3 hetes felhálózását, árban ugyanott vagyunk, viszont nem lesz tele a fal sem hálóval, sem csavarokkal és még a téglákon is rajta marad.
Ezután némi csiszolás jön majd, és nekikezdünk a falfesték tesztnek, valamint elindul a falakon a dombormintás díszítés.
Addig még vakolunk kicsit...
És egy délutáni összkép:
2013. októberi javítás legmélyebb pontja kontra 2014. júniusi zöldülés és egyenlítődés


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése