2014. december 18., csütörtök

Találjunk magunkra, hogy egymásra találhassunk!

Az úgy volt, hogy nálunk már évek óta nincsen karácsonyfa. Azon egyszerű oknál fogva, hogy teljesen hajmeresztőnek tartom azt a famennyiséget, amit ilyenkor a társadalom felemészt. A karácsony nem attól
 karácsony - nekünk legalábbis... A karácsonyfaállítás kultúrkörébe itt nem megyek bele, maradjunk annyiban, hogy mindenki sokkal jobban járna, ha visszatérnénk ahhoz, hogy nem vágunk ki tök feleslegesen több százezer, tömegtermelésben növesztett fát évente azért, hogy aztán kidobjuk, miközben az emberek többségének halvány lövése nincs arról, hogy miért is van ez az egész fafeldíszítősdi, csak csinálja, mert hát ez hozzá tartozik a karácsonyhoz. Mondjuk ezt kicsiként sem értettem, a véleményem azóta sem változott. Tudod, tudom...ahogy kivágják, újraültetik. De mi lenne, ha nem vágnánk ki? Hanem minden évben csak annyi fát ültetnénk, kivágás helyett? Tudom, Zalában sok család ebből él. Nos, sokan élnek a karácsonyból. Magánvélemény.
Az új és régi hitvilág határmezsgyéjén haladva, mi a következőnél maradtunk:
- nincs karácsonyfa - nem, műfenyőt sem veszünk...
- van helyette egy naaagy, 1 méter átmérőjű koszorú, ami fenyőágakkal van díszítve. Ez most például ebben a házban tökéletes, be van lógatva a kerek nappali közepére. Nagyon klassz. Erről aztán lógnak mézeskalácsok, karácsonyi díszek, pont úgy, mint egy karácsonyfán.
- van rajta négy gyertya - de néha többet is teszünk rá
- van egy falra akasztható helytakarékos "fenyőfánk", aminek az ötletét Hajni barátnőmnél hallottam, nálunk néhány fenyőág kellett csak hozzá.
- nem vásárolunk már hetekkel előtte, sem ajándékot, sem plazma tévét, sem több tonnányi kaját.
- mi a téli Napfordulót ünnepeljük. Ez idén 21-én éjfélre esik. Innentől érkezik meg újra a fény, innentől hosszabbodnak ismét a nappalok. Ekkor az év valójában véget ér, az ezután érkező karácsony és szilveszter nekünk már a finálé utáni időszakot öleli fel. Persze 24-én is összeülünk a családdal vagy elmegyünk olyanokhoz, akik egyedül vannak és/vagy rászorulnak egy kis törődésre, segítségre. A szilvesztert egyáltalán nem ünnepeljük. Nem azért, hogy kilógjunk a sorból, hanem mert a legértelmetlenebb "ünnep" az egész naptárban.
- a kivágott karácsonyfa helyett, aznap este, az év leghosszabb éjjelén nagy tüzet rakunk, csillió gyertyát gyújtunk, majd egy lámpással
kimegyünk az erdőbe és a fény mellett viszünk magunkkal mindenféle jót, amivel egy tetszőleges fenyőt "feldíszítünk" a környező erdőben. Van a csomagban cinkegolyó, alma, dió, mogyoró, szotyi, minden olyasmi, amit az erdei állatkák is szívesen elrágcsálnak. (A cinkegolyó műanyag maradéka pár nappal később begyűjtésre kerül.) Nem vonszoljuk be a fenyőt a házba, hanem mi megyünk hozzá.
Mi így szeretjük a karácsonyt.
Csendes ünneplést, melengető szeretetet, megnyugvást kívánunk mindenkinek, aki valahogyan, de megüli ezt az ünnepet.

Találjunk magunkra, hogy egymásra találhassunk!

Zsizsik és Moly


Ez pedig itt Hajniék karácsonyfája. Csodás!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése