2013. március 28., csütörtök

Levelibéka és köpönyeg

A házépítés egyik igen sarkallatos pontja az, hogy milyen az időjárás. Csak úgy, mint régen is, a vályogházakat és ahhoz hasonló építőanyagú konstrukciókat nem volt célszerű a 40 napos eső idején kivitelezni.
Nagyanyáink nagyanyái tudták a tutit. Derékfájásból, térdfájásból, levelibékából, de http://koponyeg.hu/ akkor bizony még nem volt.
Volt helyette ősrégi bölcsesség és tudás, amivel az öregek felnéztek a csillagokra és betervezték a következő hetet, hónapot.
Nekünk köpönyegünk van és néha a csillagokat is bújjuk.
Kevésbé lélekemelő az a pillanat, amikor az alábbi képet mutatja az időjárás előrejelző...
Várjuk már, hogy megérkezzen a tavasz, de ez ebben az évben nem egyszerű.
A nyúl sítalpakon szállítmányoz, a hóvirágok visszabújnak. Sajnos sanszos, hogy az egész év hasonló anomáliákkal és kevésbé melengető hőmérsékleti diagrammal lep majd meg minket.
Nehéz beletörődni abba, hogy március végét írunk és ebben az évben még bizony egy kapavágást nem ejtettünk sem a kertben, sem a házon.
Most nehéz is lenne a 30 centi hótól. Az sem áldásos, ha ez rohamléptekkel kezd majd olvadni, hiszen térdig gázolni gumicsízmával az 5 fokos sárban, még sízoknival sem felfázás-biztos. Szóval, ha hó van az a baj, ha elolvad, az a baj. December óta harapdáljuk az ujjainkat, már mindegy melyiket - fáj.
Már az öklünknél tartunk. Tövig.
Köpönyeg sem segít sokat, maradnak a csillagok és a békák - és várunk.
Levelibékát ilyenkor még nehéz találni, mert ahhoz hideg van, szerintem a pár hete előbújt varangyok is rájöttek időközben, hogy talán elkapkodták a dolgot, hiszen a hideg olyan hirtelen jött megint, hogy szerintem félúton a földből kifelé megfagytak.
Requiem a békákért és a tavaszért.
Pedig, ha lenne békánk, végre kipróbálhatnánk a már oly régóta vitatott módszert:  béka a befőttesüvegben. Létrával.
Bizonyára sokan ismerik, talán néhányan nem: ez a módszer a békák (pontosabban a levelibékák/Hyla arborea/) napfényfelvevő-képességén és -szeretetén alapul. Ezek a békák felettébb kedvelik a napfényt és anélkül képesek órákat tölteni a tűző napsütésben, hogy a bőrük kiszáradna, ám ha borúsabbra fordul az idő, akkor elbújnak. Ez a természetben a legfelső lombkoronaszint és a talaj közötti igen tágas sávot jelenti, és ezt a viselkedésmintát összekötötte a néphagyomány az időjárás előrejelzésével. Vagyis ha a béka felmászott a fára, akkor jó időre volt kilátás, hiszen ment napozni, ha lemászott, akkor borúsabb napok voltak várhatóak. Ezt modellezve gondolta azt az egyszeri ember, hogy a befőttesüveg felettébb korlátozott dimenzióiba szorított egyed hasonlóan viselkedik majd, mint  természetben. Mivel nem rendelkezünk hasonló vizsgálati eredménnyel, ezért a kérdést továbbra is nyitva hagyom.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése