2013. január 31., csütörtök

2012 április - halad a munka



Szépen látszik a száradás
Az április tovább folytatódott. A téglagyártás is. Rendületlen raklapok sorakoztak, nap, mint nap változtatva ezzel az építési terület jellegét, csökkentve a rendelkezésre álló szabad területet.
Szerencsére az idő jó volt. Nagyon jó! Napsütés, meleg vagy legalábbis erős plusz érzetet generáló napsugárzás volt jellemző egyébként az egész építkezés alatt. Az itt-ott ránk szakadó ég azért több alkalommal is elbátortalanította a társaságot, nem volt ritka a "10 perc alatt 10 centi"- típusú eső sem - de ez már inkább májustól jelentkezett. Napi több raklappal készültek el, ez sokszor az 1000 vagy annál magasabb tégla darabszámot is elérte. Ilyenkor örültünk nagyon, másnap azonnali tűzrakással és jutalomfalatokkal tuningoltam a fiúkat.
Nem volt ritka a tűzrakás, szalonnasütés, ebédidőben ücsörgés a cseresznyefa alatt. Ez néha átment fekvésbe - függően a bevitt tápanyag mennyiségétől, de nem bántam. Inkább pihenjen 20 perccel tovább, garantált, hogy utána nagyobb kedvvel állt neki újra ennek, az egyébként rettentő monoton munkának. Legtöbbször velük tartottam és/vagy az én főztömet ették bográcsban jófajtát vagy legalábbis a kellékekről igyekeztem gondoskodni. Megérdemelték. Tényleg.
Közben lassan zöldülni és virágozni kezdett a táj, beindult az élet szemmel láthatóan mindenhol. Ez, azt hiszem tovább fokozta a munkakedvet, egy-egy derűs napon a legyártott téglák darabszáma látványosan megugrott. Vezetőség továbbra is lelkesen látogatta a munkaterületet, megjelenésük eleinte derültséget, az építkezés előrehaladtával jelentőségteljes összenézéseket hagyott maga után. De most még javában lelkesítették a csapatot egy-egy vizuálisan jól látható munkafolyamatban való részvétellel gazdagítva az összképet, remélve, hogy majd ez eltereli a figyelmet arról, hogy a bőrkabátjától ekkor sem vált meg -
ehhez 40 fok kellett pluszban.

De nem baj, nem baj, tépünk előre, dübörgünk, ekkorra már több sorban emelkedtek a téglával megrakott raklapok. Tulajdonképpen szép látvány volt, minden legyártott darabbal a végéhez kerültünk közelebb.
Ezeket az áldásos napsütés folyamatosan szárította, hamar elérték a felhasználhatóság korai állapotát, nem kevesen nézegettük néha ámuldozva ezt az újfajta építőanyagot. Építőanyag lerakatok: sakk.
A termelés folyt, nem volt megállás. Egy jó darabig legalábbis. A munkafázisok egymás közti elosztása rájuk volt bízva, a súrlódások
elkerülése végett. Pontosan ezért, hogy ne minket szidjanak, hanem
rendezzék le egymás közt. Ez néha nem ment simán, de valahogy minden
és mindenki a helyére került.
Ez a fajta újszerű munka nem kevés kihívás elé is állította a csapatot. A törzsbéliek naponta fedezték fel ennek a szakiránynak a sajátosságait, nem kevés gyöngyszemet hagyva maguk után.


Jó néhány ilyen pillanat adódott az építkezés során, de sajnos nem mindegyiket sikerült lencsevégre kapni.
Az egyik ilyen Sz. "Táltosvagyoknemlátod?" Gergő sajátos hozzáállása volt az adott munkafázishoz, nevezetesen ilyen az, amikor rotakapából átváltott kézi üzemmódra.



Folyt. köv.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése