2013. január 27., vasárnap

2012 április - vízszigetelés és bentonit

Akárhányszor beszélgetek valakivel a házról, biztos, hogy legkésőbb a harmadik kérdése az, hogy hogyan szigeteljük víz ellen? A víz rémálomszerű víziója, a pállott falak, a nyákos téglák, a hatalmas vízfoltok a falakon igen kellemetlen velejárói egy rosszul szigetelt föld/háznak.
A mi vízszigetelésünk egy nagyon érdekes rendszer. Be kell valljam, amikor először felvetődött az ötlet, azonnal rárepültem, annyira egyszerű és logikus volt. Olyan anyagot kerestünk, ami vízzáró, mégis természetes. Sok esetben előfordult az, hogy a nedvességtől való túlzott félelem miatt ujjnyi vastag műanyag paplanba hegesztették a házat. Vagy épp azért, mert nem volt más információ a birtokukban.
Nekünk szerencsére már volt. A bentonit ötlete jött, látott és győzött. Megvettük. Zseniális anyag, építőipari
felhaszálása elképesztő vízmegkötő képességén alapul.

Bentonit - okoska: rendszertani besorolása szerint egy agyagféle, és több különböző fajta létezik belőle, attól függően, hogy mely elemek találhatóak benne túlsúlyban. Legfontosabb isméreve azonban az, hogy vízzel keveredve akár saját térfogatánál 15-20-szor nagyobb mennyiségű vizet képes megkötni. Ez döbbenetes szám. Ezért is használják előszeretettel mélyépítéseknél, gátaknál, de előfordul olajfúrásnál vagy épp élelmiszerekben csomósodást gátló anyagként vagy emulgeálószerként is. (E558 - valójában természetes anyag és emészhető). Emellett talán nem is gondolnánk, de a borkészítés egyik fontos eszköze is, a bentonit egy fajtájával történő kezelés lehetővé teszi a vörösborok színező anyagainak nagyobb stabilitását, mivel jó hatásfokkal megköti az instabil polifenolokat, így csökkentve a borok barnatörésre való hajlamát. Mind a vörös, mind a fehérborok esetében a fehérje típusú anyagok kivonásával, meggátolja a zavarosodást és opálosodást. Magyarországi lelőhelyei Egyházaskesző, Mátraszele, Pétervására és Mád környékén vannak.

A bentonit többféle formában kapható, zsákos kiszerelésben, por alakban, illetve egy fura szövésű vastag szőnyeg formájában is. Ebből mindkettő felhasználásra került a házon. És miért írok róla most? Azért, mert kátránypapír és bitumen vagy műanyagok helyett ezzel szigeteltük le az aljzatot.

Képzelj egy betonnal kiöntött alaptestet. Erre az alaptestre teljes hosszában mindenhol bentonitszőnyeget fektetnek. Mivel íves falakról van szó, ezért a szőnyeget darabonként tudjuk csak rátenni, hogy megfelelő mértékben kövesse az alaptest íveltségét. Ezeket átfedéssel dolgozzuk össze úgy, hogy az érintkező részeknél még bentonitport is szórunk közéjük.
Amikor lefedtük a teljes alaptestet ezzel a szőnyeggel, következhet a falak felrajzolása és elkezdhetjük lerakni az első kockákat is.
Később a ház teljes szerkezetét is bentonittal fedjük be, tovább egyszerűsítve ezzel a vízszigetelést. A bentonitszőnyeggel való munka mindenképpen egyszerűbb, mint műanyagok tonnáit hegesztgetni össze a házon, a légátersztés problémájáról nem is beszélve. Fontos kitétel a bentonitnál, hogy mindenképpen olyan rétegek közé kell illeszteni, amik mindkét oldalról nyomásnak vannak kitéve, hiszen így tud aztán teljes mértékben zárni víz ellen.
Így viszont zár. Bitangul.